A család melybe születtem (Kiss) jó hírű szőlőtermelő és ennek okán borivó felmenőkkel büszkélkedhet. Apai nagyapámnak Víberkében (Penc) már az 1930-40-es években szőlőbirtokuk volt, csemege, fehér és vörösborszőlő egyaránt.
Apám, édesanyját korán elveszítette (7 éves volt) így egy mostoha nevelte a rakoncátlan kisfiút, majd a serdülőt... apám, nagyapám és néhány testvére kőműves-mesterek voltak... a Víberkei-szőlő 2-3 ha területű lehetett... akkoriban a teljes földterületet (mely jó agyagos volt) szőlő-termesztés alá felfordították... úgy 3x1,5 m alapterületű és kb. 1,5 m mély gödröt ástak, a következő gödör tartalma az előzőbe került és így tovább néhány ha-on keresztül, ebbe a frissen megforgatott földbe kerültek a gyökeres oltványok, vagy a vadalanyok melyeket később oltottak...
Apám fiatal 'suhanc' kőműves-inas volt apja mellett... akinél éppen kőműves munkát vállaltak fizetségül valamelyik családtag 'fordítani jött' a szőlőbe... apám is rengeteget időzött akkoriban a szőlőben... kőműves munka után irány a szőlő...
...a mostoha és apám nővére szorosabbra fűzték a családi köteléket (így a fiú testvér vette el apám nővérét)
apám, hányatott gyermekkora, a 'suhanc évek' makacssága meghozta az eredményt megromlott apjával-mostohájával a kapcsolata... olyannyira, hogy sem édesanyám sem én, sem öcsém nem kívánatos személyekké váltunk... így kizártak bennünket az örökségből is...
1960-as években apám új családi ház építésébe kezd... 300 n-öl kerttel... a korábban elszenvedett sérelmeket orvosolva a kertben szőlőtelepítésbe kezd... ugyanaz a módszer (fordítás, vad alanyra oltás)
főképp magyar szőlőfélék:
Csemege: Csabagyöngye, Irsai Olivér, Pannónia kincse, Pölöskei muskotály, Saszla, Szőlőskertek királynője, Zala gyöngye
Fehér borszőlő: Bianca, Ezerjó, Furmint, Leányka,
Vörös borszőlő: Kékfrankos, Kékoportó,
...először a ház előtt és mellett lugas, később az egész kertben, a veteményesnek hagyva egy kis helyet...
az épülő ház alá pincét épített, felszerelte a kis gazdaságot préssel (betonból öntötte ki a talapzatot) megmozdítani is alig lehet, hordókkal később üveg-ballonokkal...
...az oltásnál kislányként én is közreműködtem... így bátran bele tudnék kezdeni akár most is... régi gumi-pelenkát vágtunk csíkokra így erősítettük raffiával az alanyhoz a szemet...
...később a kötözés tudományát is elsajátítottam... a vesszőknek katonás sorban kellett állniuk egymással szemben...
...aztán a mi épülő házunk kertjét is ugyanezekkel a fortélyokkal (föld-fordítás, oltás) beültette...
...szőlő mellett más gyümölcsök is szerepeltek a repertoárban cseresznye legalább 4 fajta, alma, meggy, körte, szilva, barack, dió...
...persze híres borfogyasztó család lévén a mulatozás sem maradhatott el... nagyapám a világháború előtti időkben a községi zenekar hegedűse volt, utolsó éveiben egy zongorával lepte meg magát... apám gyerek kora óta harmonikázott falusi rendezvényeken, lakodalmakban zenekarával...
én és öcsém is játszottunk a hangszeren... ennek továbbvitele lányom konzervatóriumi (oboa-tanszak) tanulmányaiban csúcsosodott ki...
...apu 22 éve ment el, hátrahagyva örökségül többek között a szőlős-kertet... anyám közel 20 évig gondozta, permetezte, szüretelte...
... 3 éve megörököltem ezt a generációk óta nagy becsben tartott szőlő-művelést... azt tudom hogy amíg el nem adjuk anyu házát addig gondozom-ápolom... mi lesz utána, most sok a vesződség vele... de biztosan hiányozni fog...