~egy szőlőskert születése~

A család melybe születtem (Kiss) jó hírű szőlőtermelő és ennek okán borivó felmenőkkel büszkélkedhet. Apai nagyapámnak Víberkében (Penc) már az 1930-40-es években szőlőbirtokuk volt, csemege, fehér és vörösborszőlő egyaránt.
Apám, édesanyját korán elveszítette (7 éves volt) így egy mostoha nevelte a rakoncátlan kisfiút, majd a serdülőt... apám, nagyapám és néhány testvére kőműves-mesterek voltak... a Víberkei-szőlő  2-3 ha területű lehetett... akkoriban a teljes földterületet (mely jó agyagos volt) szőlő-termesztés alá felfordították... úgy 3x1,5 m alapterületű és kb. 1,5 m mély gödröt ástak, a következő gödör tartalma az előzőbe került és így tovább néhány ha-on keresztül, ebbe a frissen megforgatott földbe kerültek a gyökeres oltványok, vagy a vadalanyok melyeket később oltottak...
Apám fiatal 'suhanc' kőműves-inas volt apja mellett... akinél éppen kőműves munkát vállaltak  fizetségül valamelyik családtag 'fordítani jött' a szőlőbe... apám is rengeteget időzött akkoriban a szőlőben... kőműves munka után irány a szőlő...

...a mostoha és apám nővére szorosabbra fűzték a családi köteléket (így a fiú testvér vette el apám nővérét)
apám, hányatott gyermekkora, a 'suhanc évek' makacssága meghozta az eredményt megromlott apjával-mostohájával a kapcsolata... olyannyira, hogy sem édesanyám sem én, sem öcsém nem kívánatos személyekké váltunk... így kizártak bennünket az örökségből is...

1960-as években apám új családi ház építésébe kezd... 300 n-öl kerttel... a korábban elszenvedett sérelmeket orvosolva a kertben szőlőtelepítésbe kezd... ugyanaz a módszer (fordítás, vad alanyra oltás)

főképp magyar szőlőfélék:
Csemege: Csabagyöngye, Irsai Olivér, Pannónia kincse, Pölöskei muskotály, Saszla,  Szőlőskertek királynője, Zala gyöngye
Fehér borszőlő: Bianca, Ezerjó, Furmint, Leányka,
Vörös borszőlő: Kékfrankos, Kékoportó,

...először a ház előtt és mellett lugas, később az egész kertben, a veteményesnek hagyva egy kis helyet...
az épülő ház alá pincét épített, felszerelte a kis gazdaságot  préssel (betonból öntötte ki a talapzatot) megmozdítani is alig lehet, hordókkal később üveg-ballonokkal...

...az oltásnál kislányként én is közreműködtem... így bátran bele tudnék kezdeni akár most is... régi gumi-pelenkát vágtunk csíkokra így erősítettük raffiával az alanyhoz a szemet...
...később a kötözés tudományát is elsajátítottam... a vesszőknek katonás sorban kellett állniuk egymással szemben...

...aztán a mi épülő házunk kertjét is ugyanezekkel a fortélyokkal (föld-fordítás, oltás) beültette...

...szőlő mellett más gyümölcsök is szerepeltek a repertoárban cseresznye legalább 4 fajta, alma, meggy, körte, szilva, barack, dió...

...persze híres borfogyasztó család lévén a mulatozás sem maradhatott el... nagyapám a világháború előtti időkben a községi zenekar hegedűse volt, utolsó éveiben egy zongorával lepte meg magát... apám gyerek kora óta harmonikázott falusi rendezvényeken, lakodalmakban zenekarával...
én  és öcsém is játszottunk a hangszeren... ennek továbbvitele lányom konzervatóriumi (oboa-tanszak) tanulmányaiban csúcsosodott ki...

...apu 22 éve ment el, hátrahagyva örökségül többek között a szőlős-kertet... anyám közel 20 évig gondozta, permetezte, szüretelte...
... 3 éve megörököltem ezt a generációk óta nagy becsben tartott szőlő-művelést... azt tudom hogy amíg el nem adjuk anyu házát addig gondozom-ápolom... mi lesz utána, most sok a vesződség vele... de biztosan hiányozni fog...

~Tájképi kert~

 Echinacea és Helenium

(Kasvirág, Napfényvirág)

A tájképi kert létrejöttének előfeltételeit a filozófia, a költészet és a festészet alapozta meg.

Először Pope költő, villájának (1719) kertjét rendezi be az új elvek szerint.

A természet szolgáltat példát kertjéhez, nincs benne szimmetria, virágos parter, nyírott fák.

- legyen benne kontraszt, amin a festői fény és árnyfoltok játéka érvényesüljön

- meglepetésekkel szolgáljon a kert, nem kíván geometriai szabályosságú áttekinthető rendszert

- a kert határai ne rajzolódjanak ki világosan, azok elrejtésére kell törekedni, hogy a kert éles választóvonal     nélkül olvadjon be a környező tájba

  Eryngium giganteum, Euphorbia, Anemanthel

(Óriás iringó, Kutyatej, Perje-fű)

Festői kert

William Kent tájképfestő teszi meg az első lépést (1724).

A tervezőnek a környező tájból kell motívumokat keresnie.

Kanyargós utat, patakot, tópartot létesít. A tájképfestés szabályai szerint dolgozta ki a kerti képeket előtér, középtér és háttér megkülönböztetésével.

Egyesítette a gyepfelületet a facsoportokkal, megszüntette a partert, helyette plasztikus gyepfelületeket alakított ki. Festői hatású árnyék és színfoltokkal, színellentétekkel dolgozik.

Szabálytalan alaprajzon helyezte el a régi kert motívumait,

kilátást adott a tájra, elmosta a határvonalat,

Dahlia 'Beatrice', Ammi visnaga 'Blutenball', Foeniculum vulgare 'Smokey', Pennisetum setaceum 'Kupfer', Zinnia angustifolia 'Profusion Orange' , Zinnia elegans 'Benarys Riesen Orange'

(Dália, Fogpiszkáló fű, édeskömény, díszfű, keskenylevelű rézvirág, pompás rézvirág)

Ügyes kezű és némi szépérzékkel megáldott kertészkedők a leírt növények beültetésével, ilyen csodálatos kompozíciókat hozhatnak létre kertjükben...

~Év vadvirága mint gyógynövény~

http://www.scribd.com/doc/54170149/Babulka-Peter-Ismerjuk-fel-a-vadon-term%C5

%91-gyogynovenyeket-Remastered-OPT

http://xn--gygynvny-g1a9gqb.com/tavaszi-herics-adonis-vernalis-l.html
A tavaszi hérics virágzó hajtásai (Adonidis herba) 0,5 százalék szívre ható glikozidot tartal­maznak, melyből enyhébb és közepes fokú szívelégtelenség kezelésére használható kivo­natokat és gyógyszereket állítanak elő.

Dr Babulka Péter http://www.tarnics.hu/ 

(Gyógynövény-ismeret-tanárom)

1953-ban születtem. Tanulmányaimat Budapesten, a Kertészeti Egyetem Gyógynövénytermesztési Szakán végeztem, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógynövény és Drogismereti Intézetében gyógyszeranyagok témakörből szereztem doktori diplomát. A gyógynövények hazai előfordulásával, gyűjtésével, növénykémiai vizsgálataival és gyógynövény-alapú termékek fejlesztésével egyaránt foglalkoztam. Gyógynövény és drogismeretet, valamint népi növényismeretet (etnobotanika) oktattam hazai egyetemeinken. Több gyógynövény és népi orvoslás tárgyú könyvet írtam, szerkesztettem, illetve fotóztam. Cikkeim, tanulmányaim hazai és külföldi folyóiratokban (pl. Komplementer Medicina, Fitoterápia, Gyógyszerészet, Gyógyszertári Praktikum, Patika Magazin, Patika Tükör, Pharma és Flora, Curare, Nouvelle Revue de Phytothérapie Pratique, Phytothérapie de la recherche á la Pratique, Zeitschrift für Phytotherapie), illetve konferencia kötetekben jelentek (illetve jelennek) meg. Alapító tagja vagyok az Európai Etnofarmakológiai Társaságnak (European Society of Ethnopharmacology), illetve tagja vagyok a Phytothérapie de la recherche á la Pratique című folyóirat tudományos testületének. Európai országokban, Egyesült Államokban, Kanadában, Indiában és Nepálban tett tanulmányútjaim során gyógynövények és etnobotanika kutatásával foglalkoztam, és több egyetemen tartottam szemináriumot. Jelenleg ismeretterjesztő és tudományos igényű szakanyagok készítésével, gyógynövény-, népi orvoslás- és népi növényismeret kutatásával foglalkozom.

Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)

Az "Év vadvirága" » 2012. - Tavaszi hérics (Adonis vernalis L.)
Botanikai Fórum

~Erdő~ erdészet~

Penc legrégebb fennmaradt oklevele 1431-ben kelt, abban a Penczi család birtok felosztásánál egyes objektumokból erdő:  Ágfőerdő, Hosszúszilföld, Eresztvény erdő, Hosszúliget erdő és határjelző Cserfa, melynek továbbra is, évszázadokon keresztül ez a feladata.

A török hódoltság ideje alatt Pencen még jobban kiterjedtek az erdők. A váci vár erődítésénél, 1517-ben...

Beniczky Ferenc főkapitány bizonyítja:

'A palánk építéséhez volna elég erdő, csak ne restelljenek jó fát találni, senki sem tiltja, akárkinek a határában is leszen. Lám a törökök elég jó fát találnak hordani!'

Kisebb mértékben, Váchoz közel a kosdi, penci erdőkben is folyhatott fakitermelés.

Legközelebb csak a XVIII. század elejéről tudunk Pencen végzett "faortásról"

Pásztory Imre a váci püspök akkori titkára, feleségének a Penczi családba tartozó rokonnak jogára hivatkozva, Pencen váci alárendásokkal erdőt irtatott. Ellene tiltakoztak a közelebbi örökösök, így Baloghy Gáspár és Osztroluczky Pál.

Pásztory erdőirtása 12 hold, ugyanannyi később Baloghyé is, amikor maga szintén hozzáfogott szőlőtelepítés előkészítéséhez.

1736-ban a proportionalis felosztás alkalmával ezeket már nem rótták fel, hanem mindketten térítést kaptak ortványirtás munkájukért. Az erőkre azonban ekkor rendszabályt alkottak, mely a szerződésükben hatodik pont volt.

Az alsópenczi erdőkhöz szintén alkalmazott a váci püspöki uradalom erdészt 1754-ben Demény István Custos Sylvar. Pencziensis Conventiones /erdőőr Pencen közlik fizetését/.

1825-ben Pohl György az erőcsősz, fizetése 25 Ft.

Az 1770 évi Urbarium több falunál megemlíti, hogy jobbágyaik a penci erdőben földesuraik számára fát termeltek ki.

Cinkotán vallják: Földesasszonyuk erdeje lévén Pencen, abban a gyalogosok, némely esztendőben 8 öl fát, némelyben 12 öl fát egy-egy gyalog vágván, azt az egész félhelyes, itthon lévő földesasszonyunk residentialis házához hordjuk. 'Földesasszonyuk' Beniczky Tamás felesége Osztroluczky Anna így volt joga a penci erdőből részesülni.

Fót és Rákospalota földesura Fekete György Pestre, lakásához penci erdőből szerzett be tüzelőfát.

Jobbágyai házhelyenként 1-1 ölet szállítottak.

1945-70.

Állami erdészet

Kezelésében levő 800 kat.hold erdő sorsa annyiban érintette Penc lakosságát, hogy időnként ott végeztek erdei munkát, csemete ültetését, részesültek kedvezményes áron kitermelt fából.

Vadászat budapesti bérlők részéről folyt az erdőkben. Ritkán vadhúst lehetett kimérés útján venni lőtt állományból.

1945-1970-ig mindenütt pótolták a kiirtott erdőket, melyek 1946-48 között folytak.

 http://www.ipolyerdo.hu/

 Az Ipoly Erdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezelésében lévő 64 ezer hektárnyi erdő, Nógrád megye teljes és Pest megye északi - a Börzsöny hegység nyugati és déli felét lefedő - részén található. Az erdők természet- és tájföldrajzi értelemben, valamint társadalmi-gazdasági viszonyaiban is, különböző tájegységeken terülnek el: a Cserháton és a Börzsönyben.

 Lapszemle | A mi erdőnk - A magyar állami erdészeti részvénytársaságok lapja. 

 Társaságunk a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén – mintegy 64 ezer hektár állami erdő kezelése a feladatunk. A mesterségesen meghúzott megyehatáron átnyúlik a „Palóc varázslat”, ami napjainkra Nógrád jelmondatává vált. Az elsősorban természeti értékekben gazdag, varázslatos vidék bejárásakor, lépten-nyomon történelmi emlékhelyekkel, ma is élő népi hagyományokkal találkozunk.

http://borzsony.ipolyerdo.hu/cserhat

a Nyugati-Cserhát. A felszabdalódott tájból meredek töréslépcsőkkel karsztos sasbércek emelkednek ki, mint a Naszály(652 m) illetve a Romhány-Csővári-rögcsoport rögei.

~Observatórium~

 

http://sgo.fomi.hu/informaciok.php

http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/11/1.htm 

  

Penc határában erdő-koszorúzta völgykatlanban fekszik Sűgyi-puszta. Ott csordogál a Török -kút kristálytiszta vize is. Ott a másik forrás tövében kőbalta és ötezer éves újkőkori csövestalpas edények kerültek elő  a föld rejtett mélyéből. Ott élt a 'zselici kultúra' kottafejes edényeit készítő újkőkori ember, csodálatos mély csendben a susogó erdők között.

Ott épült fel ugyanazon a helyen a fény és rádiózavaroktól mentes, csendes völgyben a Kozmikus Geodéziai Observatórium, melynek Pencet is sikerült felíratniok a világtérképre.

Eredetileg az volt az observatórium célja ~ tájékoztat Fejes István rádiócsillagász, az observatórium vezetője~

hogy a hetvenes évek sokat ígérő tudományát az űrgeodéziát meghonosítja. Ez a földmérésnek egy olyan ága, amely a mesterséges holdakat használja, hagyományos módszerek helyett.. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején kezdtek bekapcsolódni a Doppler holdak megfigyelésébe, amik technológiáját alkalmazták hazai célokra is a magyarországi háromszögelési hálózat ellenőrzésére.

A kilencvenes években nyíl lehetőségük a GPS /globális helymeghatározás/ bevezetésére. Ezzel a navigációs berendezésekkel a legkülönbözőbb területeken lehet vizsgálatot végezni, pl. terméshozam mennyiséget GPS-sel bemérik a termés elosztását. Ezzel lehet meghatározni hogy legközelebb mennyi vegyszer, trágya, növény védőszer szükséges a vizsgált talajra.

Az observatórium igazgatója lemeztektonika mérését végzi GPS technikával. Az ország 13 pontján ellenőrzik a Föld mozgását. Egyértelműen igazolni tudják vagy cáfolják a lemezelméletet s ha igazolják, óriási jelentősége lehet a katasztrófa előrejelzéseknél, ipari létesítmények telepítésénél. 

Az observatórium olyan időszolgálattal rendelkezik, melynek pontosságát atomóra biztosítja.

A mesterséges holdakról vett adatokat nemzetközi adatközpontokba továbbítják.

Adatközlők: Dr. Fejes István a KGO vezetője

Bodza Tibor GPS kutatások vezetője

a riportot lejegyezte: Jakus Lajos múzeumigazgató 2002-ben

Amíg látogatható volt a kilátótorony ezekkel a csodálatos képekkel örvendeztetett meg bennünket

http://geocaching.hu/caches.geo?id=928 

Idős fák védelme...

 

Az idős nagy termetű fák a kertek parkok királyai, kiemelkedően értékes növényei. A hozzájuk kapcsolódó képzettársítások, az időtlenség,  az örökkévalóság gondolata egészítheti ki nagyon magas díszértéküket.

Néhány példány, nevezetes helyszínen álló egyed vagy emlékfa komoly kultúrtörténeti értékkel bír

Ezeknek az idős növényeknek akad néhány különleges ápolási munkája. Fenntartásuk munkafolyamataira általánosan jellemző, hogy különleges szaktudást igényelnek, speciális eljárásokat, gépeket, eszközöket és műszereket feltételeznek..

Idős fák ápolásához gyakran alpin technikát szükséges igénybe venni. Különleges szakképesítéshez kötött, segítségével gyakorlatilag bármilyen magasságban végezhetünk ápolási munkákat.

Odúkezelés  faodvak kialakulásáért elsősorban a korhadást okozó gombák felelősek, melyek a fa sérüléseinél, a törzsön, elágazásokban megálló víz jelenlétében találják meg életfeltételeiket.

- törzs hasadék jellegű odvai hosszirányú repedésekből alakulnak ki

- tasak jellegű odvak  szájnyílása fölfelé néz

1. üreget ki kell tisztítani

2. vízelvezetésről gondoskodni

3. gombaölő szerrel kezelni

4. odvakat le kell zárni

Koronabiztosítás vízszintesen kihajló vagy villás növekedésű idős ágak súlya több tonna is lehet. A téli időszak hónyomása, az ónos esők jégterhelése.

Ágak egymáshoz való rögzítése ( rögzíthetjük a sudárhoz is) átfúrással és hintacsavarral rögzítik

A törzs vagy a főágak kikötése

Kitámasztás, aládúcolás ( a tengely már egészen ferde)

Csillagpontos kikötés (sudár nélküli növények)

Kikötés, lehorgonyozás (megdőlő növények)

Átültetés (10-30 éves fáknál)

Beépítés miatt ( átültetést megelőző években előkészíteni) gyökérmetszés,

 földlabda kialakítás ( a földlabda átmérője a törzsátmérő nyolcszorosa-tízszerese)

földlabda összetartása ( hordódongákkal, drótkosárral)

Fakivágás (károsító vagy élettani betegség, viharkárok,

Talajszellőztetés (levegőtlenség- a talaj mélyebb rétegeinek átszellőztetése) gyökerek erőteljes fejlődéséhez sok oxigénre, talajlevegőre van szükség

Fa csurgójának kerületénél 60-80 cm furatokat készítünk fél méterenként. Lyukakba dréncsöveket helyezünk, kőzúzalékkal, kaviccsal feltöltjük.

~Matuzsálemkorú fák~

Határszilfa

Nem az egykori nagy erdőkről emlékezünk, hanem csak néhány matuzsálemkorú fáról, mely a faluban /Pencen/ vagy határában állt, és ebből kettő még áll is.

A falu határát öt évszázad óta őrzi a Határszilfa,/Ulmus minor/ melyet villám sújtott, benne tüzeltek, végül haldokolva kimúlt, utolsó gallyacskája még kihajtott az 1950-es évek elején. 

Hozzá rege fűződik

, Karácsony éjszakáján éjféltájban a környékbeli legények az alsópenci odvas vén szilfához jártak. A néphit  azt tartotta erről a fáról, hogy ha ilyenkor valamelyik legény háttal közeledik feléje: a szilfából kiugrik a völgynek tündére, megragadja a feléje közeledő legényt és körültáncoltatja azon a hegykoszorún, mely a völgyet és Penc falut körülveszi /Gerengay Pál gyűjtése/.

A középkori, 1431-ben kelt oklevélben említenek egy Cserfát /Quercus cerris/ mely a falu határán, az erdő szélén állt. 1736-ban ezt a fát már közelebbről megnevezték: Hármashatárnál álló Cserfa, Penc, Nézsa és Csővár között, mellette "hányások" is jelezték a határt. 1853-ban szomorú eseménnyel kapcsolatosan ismét említették a cserfát, mely a Hármashatárnál már olyan odvas, hogy annak belsejében rejtette el Armeniczky juhász, Györgyei János tanító gyilkosa a rablott kincseit.

Petőfi-fája

A faluban áll, a volt Podmaniczky-féle tiszttartó-lak, egykor Csörföly család otthona, ma Laczkovich családé a hatalmas japánkőris fa /Fraxinus spaethiana/, mely akkor is ott díszített, amikor 1935-1843 között Petőfi három ízben a Csörföly család vendége volt. Ma Petőfi-fájának tiszteljük, mely még évszázadokon keresztül őrizheti annak emlékét, hogy hazánk legnagyobb költője alatta is pihenhetett...

Az Evva kastély parkjában  már csak néhány gyönyörű vadgesztenye-fa /Aesculus flava/ /göcsörtjei/ emlékeztetnek a letűnt időkre... és hogy valamikor milyen esztétikai érzékkel ültették be~ápolták ezt a parkot...