RSS

2012. február 23., csütörtök

~Erdő~ erdészet~



Penc legrégebb fennmaradt oklevele 1431-ben kelt, abban a Penczi család birtok felosztásánál egyes objektumokból erdő:  Ágfőerdő, Hosszúszilföld, Eresztvény erdő, Hosszúliget erdő és határjelző Cserfa, melynek továbbra is, évszázadokon keresztül ez a feladata.
A török hódoltság ideje alatt Pencen még jobban kiterjedtek az erdők. A váci vár erődítésénél, 1517-ben...

Beniczky Ferenc főkapitány bizonyítja:
'A palánk építéséhez volna elég erdő, csak ne restelljenek jó fát találni, senki sem tiltja, akárkinek a határában is leszen. Lám a törökök elég jó fát találnak hordani!'




Kisebb mértékben, Váchoz közel a kosdi, penci erdőkben is folyhatott fakitermelés.
Legközelebb csak a XVIII. század elejéről tudunk Pencen végzett "faortásról"
Pásztory Imre a váci püspök akkori titkára, feleségének a Penczi családba tartozó rokonnak jogára hivatkozva, Pencen váci alárendásokkal erdőt irtatott. Ellene tiltakoztak a közelebbi örökösök, így Baloghy Gáspár és Osztroluczky Pál.
Pásztory erdőirtása 12 hold, ugyanannyi később Baloghyé is, amikor maga szintén hozzáfogott szőlőtelepítés előkészítéséhez.
1736-ban a proportionalis felosztás alkalmával ezeket már nem rótták fel, hanem mindketten térítést kaptak ortványirtás munkájukért. Az erőkre azonban ekkor rendszabályt alkottak, mely a szerződésükben hatodik pont volt.

Az alsópenczi erdőkhöz szintén alkalmazott a váci püspöki uradalom erdészt 1754-ben Demény István Custos Sylvar. Pencziensis Conventiones /erdőőr Pencen közlik fizetését/.
1825-ben Pohl György az erőcsősz, fizetése 25 Ft.

Az 1770 évi Urbarium több falunál megemlíti, hogy jobbágyaik a penci erdőben földesuraik számára fát termeltek ki.
Cinkotán vallják: Földesasszonyuk erdeje lévén Pencen, abban a gyalogosok, némely esztendőben 8 öl fát, némelyben 12 öl fát egy-egy gyalog vágván, azt az egész félhelyes, itthon lévő földesasszonyunk residentialis házához hordjuk. 'Földesasszonyuk' Beniczky Tamás felesége Osztroluczky Anna így volt joga a penci erdőből részesülni.
Fót és Rákospalota földesura Fekete György Pestre, lakásához penci erdőből szerzett be tüzelőfát.
Jobbágyai házhelyenként 1-1 ölet szállítottak.



1945-70.
Állami erdészet
Kezelésében levő 800 kat.hold erdő sorsa annyiban érintette Penc lakosságát, hogy időnként ott végeztek erdei munkát, csemete ültetését, részesültek kedvezményes áron kitermelt fából.
Vadászat budapesti bérlők részéről folyt az erdőkben. Ritkán vadhúst lehetett kimérés útján venni lőtt állományból.
1945-1970-ig mindenütt pótolták a kiirtott erdőket, melyek 1946-48 között folytak.

 Az Ipoly Erdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezelésében lévő 64 ezer hektárnyi erdő, Nógrád megye teljes és Pest megye északi - a Börzsöny hegység nyugati és déli felét lefedő - részén található. Az erdők természet- és tájföldrajzi értelemben, valamint társadalmi-gazdasági viszonyaiban is, különböző tájegységeken terülnek el: a Cserháton és a Börzsönyben.



 Társaságunk a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén – mintegy 64 ezer hektár állami erdő kezelése a feladatunk. A mesterségesen meghúzott megyehatáron átnyúlik a „Palóc varázslat”, ami napjainkra Nógrád jelmondatává vált. Az elsősorban természeti értékekben gazdag, varázslatos vidék bejárásakor, lépten-nyomon történelmi emlékhelyekkel, ma is élő népi hagyományokkal találkozunk.


a Nyugati-Cserhát. A felszabdalódott tájból meredek töréslépcsőkkel karsztos sasbércek emelkednek ki, mint a Naszály(652 m) illetve a Romhány-Csővári-rögcsoport rögei.

2012. február 21., kedd

~Observatórium~

 



  

Penc határában erdő-koszorúzta völgykatlanban fekszik Sűgyi-puszta. Ott csordogál a Török -kút kristálytiszta vize is. Ott a másik forrás tövében kőbalta és ötezer éves újkőkori csövestalpas edények kerültek elő  a föld rejtett mélyéből. Ott élt a 'zselici kultúra' kottafejes edényeit készítő újkőkori ember, csodálatos mély csendben a susogó erdők között.

Ott épült fel ugyanazon a helyen a fény és rádiózavaroktól mentes, csendes völgyben a Kozmikus Geodéziai Observatórium, melynek Pencet is sikerült felíratniok a világtérképre.

Eredetileg az volt az observatórium célja ~ tájékoztat Fejes István rádiócsillagász, az observatórium vezetője~

hogy a hetvenes évek sokat ígérő tudományát az űrgeodéziát meghonosítja. Ez a földmérésnek egy olyan ága, amely a mesterséges holdakat használja, hagyományos módszerek helyett.. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején kezdtek bekapcsolódni a Doppler holdak megfigyelésébe, amik technológiáját alkalmazták hazai célokra is a magyarországi háromszögelési hálózat ellenőrzésére.

A kilencvenes években nyíl lehetőségük a GPS /globális helymeghatározás/ bevezetésére. Ezzel a navigációs berendezésekkel a legkülönbözőbb területeken lehet vizsgálatot végezni, pl. terméshozam mennyiséget GPS-sel bemérik a termés elosztását. Ezzel lehet meghatározni hogy legközelebb mennyi vegyszer, trágya, növény védőszer szükséges a vizsgált talajra.

Az observatórium igazgatója lemeztektonika mérését végzi GPS technikával. Az ország 13 pontján ellenőrzik a Föld mozgását. Egyértelműen igazolni tudják vagy cáfolják a lemezelméletet s ha igazolják, óriási jelentősége lehet a katasztrófa előrejelzéseknél, ipari létesítmények telepítésénél. 
Az observatórium olyan időszolgálattal rendelkezik, melynek pontosságát atomóra biztosítja.
A mesterséges holdakról vett adatokat nemzetközi adatközpontokba továbbítják.

Adatközlők: Dr. Fejes István a KGO vezetője
Bodza Tibor GPS kutatások vezetője
a riportot lejegyezte: Jakus Lajos múzeumigazgató 2002-ben






Amíg látogatható volt a kilátótorony ezekkel a csodálatos képekkel örvendeztetett meg bennünket


2012. február 17., péntek

Idős fák védelme...








Az idős nagy termetű fák a kertek parkok királyai, kiemelkedően értékes növényei. A hozzájuk kapcsolódó képzettársítások, az időtlenség,  az örökkévalóság gondolata egészítheti ki nagyon magas díszértéküket.

Néhány példány, nevezetes helyszínen álló egyed vagy emlékfa komoly kultúrtörténeti értékkel bír

Ezeknek az idős növényeknek akad néhány különleges ápolási munkája. Fenntartásuk munkafolyamataira általánosan jellemző, hogy különleges szaktudást igényelnek, speciális eljárásokat, gépeket, eszközöket és műszereket feltételeznek..

Idős fák ápolásához gyakran alpin technikát szükséges igénybe venni. Különleges szakképesítéshez kötött, segítségével gyakorlatilag bármilyen magasságban végezhetünk ápolási munkákat.

Odúkezelés  faodvak kialakulásáért elsősorban a korhadást okozó gombák felelősek, melyek a fa sérüléseinél, a törzsön, elágazásokban megálló víz jelenlétében találják meg életfeltételeiket.

- törzs hasadék jellegű odvai hosszirányú repedésekből alakulnak ki
- tasak jellegű odvak  szájnyílása fölfelé néz

1. üreget ki kell tisztítani
2. vízelvezetésről gondoskodni
3. gombaölő szerrel kezelni
4. odvakat le kell zárni

Koronabiztosítás vízszintesen kihajló vagy villás növekedésű idős ágak súlya több tonna is lehet. A téli időszak hónyomása, az ónos esők jégterhelése.
Ágak egymáshoz való rögzítése ( rögzíthetjük a sudárhoz is) átfúrással és hintacsavarral rögzítik
A törzs vagy a főágak kikötése
Kitámasztás, aládúcolás ( a tengely már egészen ferde)
Csillagpontos kikötés (sudár nélküli növények)
Kikötés, lehorgonyozás (megdőlő növények)

Átültetés (10-30 éves fáknál)
Beépítés miatt ( átültetést megelőző években előkészíteni) gyökérmetszés,
 földlabda kialakítás ( a földlabda átmérője a törzsátmérő nyolcszorosa-tízszerese)
földlabda összetartása ( hordódongákkal, drótkosárral)

Fakivágás (károsító vagy élettani betegség, viharkárok,

Talajszellőztetés (levegőtlenség- a talaj mélyebb rétegeinek átszellőztetése) gyökerek erőteljes fejlődéséhez sok oxigénre, talajlevegőre van szükség
Fa csurgójának kerületénél 60-80 cm furatokat készítünk fél méterenként. Lyukakba dréncsöveket helyezünk, kőzúzalékkal, kaviccsal feltöltjük.

2012. február 8., szerda

~Matuzsálemkorú fák~

Határszilfa

Nem az egykori nagy erdőkről emlékezünk, hanem csak néhány matuzsálemkorú fáról, mely a faluban /Pencen/ vagy határában állt, és ebből kettő még áll is.
A falu határát öt évszázad óta őrzi a Határszilfa,/Ulmus minor/ melyet villám sújtott, benne tüzeltek, végül haldokolva kimúlt, utolsó gallyacskája még kihajtott az 1950-es évek elején. 

Hozzá rege fűződik

, Karácsony éjszakáján éjféltájban a környékbeli legények az alsópenci odvas vén szilfához jártak. A néphit  azt tartotta erről a fáról, hogy ha ilyenkor valamelyik legény háttal közeledik feléje: a szilfából kiugrik a völgynek tündére, megragadja a feléje közeledő legényt és körültáncoltatja azon a hegykoszorún, mely a völgyet és Penc falut körülveszi /Gerengay Pál gyűjtése/.

A középkori, 1431-ben kelt oklevélben említenek egy Cserfát /Quercus cerris/ mely a falu határán, az erdő szélén állt. 1736-ban ezt a fát már közelebbről megnevezték: Hármashatárnál álló Cserfa, Penc, Nézsa és Csővár között, mellette "hányások" is jelezték a határt. 1853-ban szomorú eseménnyel kapcsolatosan ismét említették a cserfát, mely a Hármashatárnál már olyan odvas, hogy annak belsejében rejtette el Armeniczky juhász, Györgyei János tanító gyilkosa a rablott kincseit.


Petőfi-fája

A faluban áll, a volt Podmaniczky-féle tiszttartó-lak, egykor Csörföly család otthona, ma Laczkovich családé a hatalmas japánkőris fa /Fraxinus spaethiana/, mely akkor is ott díszített, amikor 1935-1843 között Petőfi három ízben a Csörföly család vendége volt. Ma Petőfi-fájának tiszteljük, mely még évszázadokon keresztül őrizheti annak emlékét, hogy hazánk legnagyobb költője alatta is pihenhetett...



Az Evva kastély parkjában  már csak néhány gyönyörű vadgesztenye-fa /Aesculus flava/ /göcsörtjei/ emlékeztetnek a letűnt időkre... és hogy valamikor milyen esztétikai érzékkel ültették be~ápolták ezt a parkot...


Related Posts with Thumbnails