Penc legrégebb fennmaradt oklevele 1431-ben kelt, abban a Penczi család birtok felosztásánál egyes objektumokból erdő: Ágfőerdő, Hosszúszilföld, Eresztvény erdő, Hosszúliget erdő és határjelző Cserfa, melynek továbbra is, évszázadokon keresztül ez a feladata.
A török hódoltság ideje alatt Pencen még jobban kiterjedtek az erdők. A váci vár erődítésénél, 1517-ben...
Beniczky Ferenc főkapitány bizonyítja:
'A palánk építéséhez volna elég erdő, csak ne restelljenek jó fát találni, senki sem tiltja, akárkinek a határában is leszen. Lám a törökök elég jó fát találnak hordani!'
Kisebb mértékben, Váchoz közel a kosdi, penci erdőkben is folyhatott fakitermelés.
Legközelebb csak a XVIII. század elejéről tudunk Pencen végzett "faortásról"
Pásztory Imre a váci püspök akkori titkára, feleségének a Penczi családba tartozó rokonnak jogára hivatkozva, Pencen váci alárendásokkal erdőt irtatott. Ellene tiltakoztak a közelebbi örökösök, így Baloghy Gáspár és Osztroluczky Pál.
Pásztory erdőirtása 12 hold, ugyanannyi később Baloghyé is, amikor maga szintén hozzáfogott szőlőtelepítés előkészítéséhez.
1736-ban a proportionalis felosztás alkalmával ezeket már nem rótták fel, hanem mindketten térítést kaptak ortványirtás munkájukért. Az erőkre azonban ekkor rendszabályt alkottak, mely a szerződésükben hatodik pont volt.
Az alsópenczi erdőkhöz szintén alkalmazott a váci püspöki uradalom erdészt 1754-ben Demény István Custos Sylvar. Pencziensis Conventiones /erdőőr Pencen közlik fizetését/.
1825-ben Pohl György az erőcsősz, fizetése 25 Ft.
Az 1770 évi Urbarium több falunál megemlíti, hogy jobbágyaik a penci erdőben földesuraik számára fát termeltek ki.
Cinkotán vallják: Földesasszonyuk erdeje lévén Pencen, abban a gyalogosok, némely esztendőben 8 öl fát, némelyben 12 öl fát egy-egy gyalog vágván, azt az egész félhelyes, itthon lévő földesasszonyunk residentialis házához hordjuk. 'Földesasszonyuk' Beniczky Tamás felesége Osztroluczky Anna így volt joga a penci erdőből részesülni.
Fót és Rákospalota földesura Fekete György Pestre, lakásához penci erdőből szerzett be tüzelőfát.
Jobbágyai házhelyenként 1-1 ölet szállítottak.
1945-70.
Állami erdészet
Kezelésében levő 800 kat.hold erdő sorsa annyiban érintette Penc lakosságát, hogy időnként ott végeztek erdei munkát, csemete ültetését, részesültek kedvezményes áron kitermelt fából.
Vadászat budapesti bérlők részéről folyt az erdőkben. Ritkán vadhúst lehetett kimérés útján venni lőtt állományból.
1945-1970-ig mindenütt pótolták a kiirtott erdőket, melyek 1946-48 között folytak.
Az Ipoly Erdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság kezelésében lévő 64 ezer hektárnyi erdő, Nógrád megye teljes és Pest megye északi - a Börzsöny hegység nyugati és déli felét lefedő - részén található. Az erdők természet- és tájföldrajzi értelemben, valamint társadalmi-gazdasági viszonyaiban is, különböző tájegységeken terülnek el: a Cserháton és a Börzsönyben.
Társaságunk a legnagyobb erdőgazdálkodó Nógrád megyében és Pest megye északi részén – mintegy 64 ezer hektár állami erdő kezelése a feladatunk. A mesterségesen meghúzott megyehatáron átnyúlik a „Palóc varázslat”, ami napjainkra Nógrád jelmondatává vált. Az elsősorban természeti értékekben gazdag, varázslatos vidék bejárásakor, lépten-nyomon történelmi emlékhelyekkel, ma is élő népi hagyományokkal találkozunk.
a Nyugati-Cserhát. A felszabdalódott tájból meredek töréslépcsőkkel karsztos sasbércek emelkednek ki, mint a Naszály(652 m) illetve a Romhány-Csővári-rögcsoport rögei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése